XII. Kelemen pápa bullája a szabadkőművességről
KELEMEN PÜSPÖK
ISTEN SZOLGÁINAK SZOLGÁJA
MINDEN HÍVŐNEK ÜDVÖT ÉS APOSTOLI ÁLDÁST
Miután az isteni irgalmasság Minket, Akinek érdemei nem érnek fel a feladathoz, helyezett az
Apostoliság magas őrtornyába, ránk bízva a pásztori gondviselés kötelességét, figyelmünket,
amennyire ezt odafentről megadták nekünk, kitartó gondoskodással azokra a dolgokra
fordítottuk, amelyek az Igaz Hitet megőrzik a tévedésektől és fogyatékosságoktól, és amelyek
a zavar veszélyeit a legaggasztóbb időkben távol tartják az egész katolikus világtól.
Fülünkbe jutott, és a közbeszéd világossá tette, hogy bizonyos társaságok, közösségek,
gyülekezetek, találkozók és kongregációk, amelyeket a köznyelv szabadkőműveseknek vagy
francia kőműveseknek, vagy egy-egy nyelvnek megfelelően más egyéb módon nevez, széles
körben elterjedtek, és naponta növekednek hatalmukban; és különböző vallásokhoz vagy
szektákhoz tartozó emberek, megelégedvén a természetes becsületesség látszatával,
egybegyűlnek, saját törvényeik és szabályaik szerint, egy szigorú és felbonthatatlan
kötelékben, amely– mind a Szentírásra tett eskü, mind pedig több súlyos büntetés kilátásba
helyezése által – megszeghetetlen hallgatásra kötelezi őket mindazzal kapcsolatban, amit
titokban együtt tesznek. De a bűn természete, hogy elárulja önmagát és megmutatkozik az őt
kísérő lármában. Így ezek a fent említett társaságok és gyűlések a hívekben erős gyanút
ébresztettek, és minden körültekintő és becsületes ember ugyanazt az ítéletet mondta ki róluk:
aljasak és erkölcstelenek. Ugyanis ha nem tennének semmi gonosz dolgot, nem gyűlölnék
annyira a fényt. Valóban, ezek a hírek oly nagy mértékben elterjedtek, hogy több országban is
világi hatalmak betiltották ezeket a társaságokat, mint olyanokat, amelyek a közbiztonságra
nézve veszélyesek, és nemrég úgy tűnt, bölcsen felszámolták őket.
Ezért, emlékezetünkbe tartva, milyen hatalmas károkat okoznak ezek a társaságok és gyűlések
nemcsak a földi állapot békéjének, hanem a lelkek jólétének is, és felismerve, hogy nem
tartják magukat sem a világi, sem az egyházi szankciókhoz; és mivel az Isteni Ige arra oktat
minket, hogy a hűséges szolga és az Úr házának felügyelője feladata, hogy éjjel és nappal
vigyázzon, nehogy az olyanok, mint ezek, betörjenek a házba, mint a tolvajok, és nehogy,
mint rókák, feldúlják a szőlőskertet; hogy megőrizzük az egyesek szívét az erkölcstelenségtől,
és az ártatlanokat, kiket titokban megsebeznek a fent említettek nyilai, és hogy lezárjuk azt a
széles utat, amely megnyílhatna a bűn elkövetésére, és egyéb, Előttünk ismert igaz és jogos
okok miatt; tanácskozván néhány Tisztelendő Testvérünkkel a Római Szent Egyház
Bíbornokai közül, valamint saját akaratunkból és biztos tudásunk és érett megfontolásunk
alapján, Apostoli hatalmunk teljességével ezennel megállapítjuk és elrendeljük, hogy a
szabadkőművesek vagy francia kőművesek vagy bárhogyan nevezzék is őket, ezen a
társaságok, közösségek, gyűlések, összejövetelek, találkozók, kongregációk és ülések elítéltek
és tiltottak, és jelen Konstitúciónkkal, amely örökre érvényben marad, elítéljük és tiltottá
nyilvánítjuk őket.
Amiért is a legszigorúbban megparancsoljuk a szent engedelmesség nevében is, hogy a hívek,
legyenek bármilyen állapothoz, ranghoz, körülményhez, rendhez, méltósághoz vagy
kiválósághoz tartozóak, akár klerikusok, akár laikusok, világiak vagy szerzetesrendiek, még
azok is, akik különleges és egyéni említésre jogosultak, egyikük sem, semmilyen ürüggyel,
semmilyen oknál fogva, ne merészeljenek belépni a fent említett szabadkőművesek vagy
francia kőművesek – vagy bármilyen más nevük legyen is – közé, propagálni vagy támogatni
azokat, vagy házaikban vagy lakóhelyükön fogadni őket, vagy rejtegetni őket, bejegyeztetni
1
magukat közéjük, csatlakozni hozzájuk, együtt lenni velük, hatalmat vagy engedélyt adni
nekik, hogy másutt találkozzanak, segíteni őket bármilyen módon is, tanácsot adni nekik,
bátorítani vagy támogatni őket akár nyíltan, akár titokban, akár közvetve, akár közvetlenül, ők
maguk vagy mások által. Se ne merészeljenek biztatni másokat, vagy mondani nekik, vagy
bátorítani vagy üldözni másokat, hogy bejegyeztessék magukat ilyen közösségekbe, vagy
belépjenek közéjük, vagy hogy jelen legyenek közöttük, vagy segítsék őket bármi módon is.
Ehelyett minden fent említett személynek teljesen távol kell maradnia az ilyen társaságoktól,
közösségektől, gyülekezetektől, találkozóktól, kongregációktól és ülésektől, a kiközösítés
büntetésének terhe alatt, amelyet magára von már magával a cselekedettel, mindenféle
nyilatkozat nélkül is, és amely kiközösítés alól nem nyerhetnek feloldozást, csak haláluk
órájában, vagy pedig Tőlünk, illetve az éppen uralkodó Pápától.
Sőt, akarjuk és megparancsoljuk, hogy mind a Püspökök és Prelátusok, és más helyi elöljárók,
éppúgy, mint az eretnekségek felkutatói, indítsanak vizsgálatot és eljárást minden vétkes
ellen, bármilyen állapotú, rangú, körülmények közt élő is legyen, bármely rendbeli, bármilyen
méltóságot kiválóságot viselő személy is legyen; üldözzék őket és szabjanak ki rájuk
megérdemelt büntetést, ahogy az eretnekekre. Mindegyiküknek megadjuk a fakultást, hogy a
világi hatóságokat segítségül hívják, ha erre szükség lenne, hogy a vétkesek ellen vizsgálatot
és eljárást vezessenek, és hogy felkutassák és megbüntessék őket a megfelelő büntetésekkel.
Kelt Rómában, Santa Maria Maggiore-nél, az Úr 1738-ik esztendejében.
1738. április 28.
XII. Kelemen pápa
Ebben blogban elsősorban azoknak szeretnék segíteni akik a szenthagyomány Katolikus tanításai után érdeklődnek, megpróbálom egy helyről elérhetővé tenni a legfontosabbakat. A nehezen fellelhető írásokat ebben a blogban helyezem el, ami már több helyen fent van és biztosan mindíg elérhető, azokra csak a linkeket helyeztem el a külső linkeknél.
Népszerű bejegyzések
-
Őszentsége XII. Pius pápa Isten szolgáinak szolgája JÉZUS KRISZTUS MISZTIKUS TESTÉRŐL szóló enciklikája 1...
-
A KERESZTÉNY TANÍTÁS KOMPENDIUMA Szent X. Pius pápa katekizmusa 1905. 3. szakasz: A NAGY KATEKIZMUS B evezető lecke: A keresztény ...
-
Őszentsége XVI. Gergely pápa Isten szolgáinak szolgája „MIRARI VOS ARBITRAMUR” kezdető enciklikája a liberalizmusról és a vallási ind...
-
Syllabus IX. PIUS PÁPA különböző megnyilatkozásaiban, tanítóirataiban már egyszer elítélt tévedéseknek a gyűjteménye kiadva 1...
-
XIII. Leó pápa Humanum Genus kezdetű apostoli körlevele a szabadkőművességről Nem hivatalos fordítás. Hiteles angol szövege a Vatikán honlap...
-
Libertas praestantissimum XIII. Leó Pápa Ő Szentségének apostoli körlevele az emberi szabadságról. Tisztelendő testvéreinknek, a katol...
-
Őszentsége Szent X. Piusz pápa „pascendi dominici gregis” kezdetű enciklikája a modernizmus eretnekségéről. 1907. szeptember 8...
-
Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció 2006. október 17-én kelt levele a pro multis formula hiteles fordításá...
-
TISZTELENDŐ TESTVÉREINKNEK, VALAMENNYI PATRIARCHÁNAK, PRÍMÁSNAK, ÉRSEKNEK ÉS PÜSPÖKNEK, KIK AZ APOSTOLI SZÉK KEGYÉBEN ÉS EGYESSÉGÉBEN VAN...
-
XII PIUS PÁPA SUMMI PONTIFICATUS KEZDETŰ APOSTOLI KÖRLEVELE. Tisztelendő Testvérek, Üdvöt és Apostoli Áldást! A ...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése