A KERESZTÉNY TANÍTÁS KOMPENDIUMA
Szent X. Pius pápa katekizmusa
1905.
Szent X. Pius pápa katekizmusa
1905.
3. szakasz: A NAGY KATEKIZMUS
Bevezető lecke: A keresztény tanról és ennek fő részeiről
Bevezető lecke: A keresztény tanról és ennek fő részeiről
1. Keresztény Ön?
Válasz: Igen, Isten kegyelméből keresztény vagyok.
Válasz: Igen, Isten kegyelméből keresztény vagyok.
2. Miért mondja, hogy Isten kegyelméből?
Válasz: Azért mondom, hogy Isten kegyelméből, mert kereszténynek lenni Isten egészen ingyenes ajándéka, amit nem tudunk megszolgálni.
Válasz: Azért mondom, hogy Isten kegyelméből, mert kereszténynek lenni Isten egészen ingyenes ajándéka, amit nem tudunk megszolgálni.
„Agere sequitur esse”, mondja a tomista filozófia: A
cselekvés követi a létet. Amilyen valaki vagy valami, úgy cselekszik. Egy ló
nyerít, mert ló, és a ló-létnek a nyerítés felel meg. Egy kakas kukorékol, mert
ez felel meg a kakas-létnek. Ha egy lovat látok, és közben kukorékolást hallok,
akkor tudom, hogy valami nem stimmel – vagy a lóval, vagy velem.
Szent X. Pius tehát először azt mondja meg, hogy kik vagyunk, hogy ezután megmutathassa, hogy mit kell tennünk. Ezt az Anyaszentegyház Szent Ágostonnak a pelagiánusok és szemi-pelagiánusokkal ellenében megfogalmazott kijelentésével adja meg. „Nem csak a hithez, de már a hit legelső kezdetéhez abszolút szükséges a belső kegyelem.” Így tanítják ezt a Orange-i és Trienti szent zsinatok, Szent Pál az első korintusi levélben: „Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, miért dicsekszel, mintha nem kaptad volna?” (1 Kor 4,7); és az efezusiakhoz írt levelében: „Kegyelemből részesültetek a megváltásban, a hit által, ez tehát nem magatok érdeme, hanem Isten ajándéka. Nem tetteiteknek köszönhetitek, hogy senki ne dicsekedhessék.” (Ef 2,8-9) Szent János magát az Üdvözítőt idézi: „Senki nem jöhet hozzám, ha az Atya, aki küldött, nem vonzza.” (Jn 6,44) és: „Az tetszik Istennek, ha hisztek abban, akit küldött.” (Jn 6,29)
A kegyelmet, már a legelsőt is, vagyis a „kereszténynek lenni”, a keresztségre való meghívást sem lehet kiérdemelni. Ugyanennyire kevéssé tartozik Isten ezzel az embernek. Kicsit másképp áll a dolog, ha Isten jutalmat vagy büntetést ígér, mert akkor bizonyos értelemben kötelezi magát, azzal, hogy szavát adja hozzá.
Szent X. Pius tehát először azt mondja meg, hogy kik vagyunk, hogy ezután megmutathassa, hogy mit kell tennünk. Ezt az Anyaszentegyház Szent Ágostonnak a pelagiánusok és szemi-pelagiánusokkal ellenében megfogalmazott kijelentésével adja meg. „Nem csak a hithez, de már a hit legelső kezdetéhez abszolút szükséges a belső kegyelem.” Így tanítják ezt a Orange-i és Trienti szent zsinatok, Szent Pál az első korintusi levélben: „Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, miért dicsekszel, mintha nem kaptad volna?” (1 Kor 4,7); és az efezusiakhoz írt levelében: „Kegyelemből részesültetek a megváltásban, a hit által, ez tehát nem magatok érdeme, hanem Isten ajándéka. Nem tetteiteknek köszönhetitek, hogy senki ne dicsekedhessék.” (Ef 2,8-9) Szent János magát az Üdvözítőt idézi: „Senki nem jöhet hozzám, ha az Atya, aki küldött, nem vonzza.” (Jn 6,44) és: „Az tetszik Istennek, ha hisztek abban, akit küldött.” (Jn 6,29)
A kegyelmet, már a legelsőt is, vagyis a „kereszténynek lenni”, a keresztségre való meghívást sem lehet kiérdemelni. Ugyanennyire kevéssé tartozik Isten ezzel az embernek. Kicsit másképp áll a dolog, ha Isten jutalmat vagy büntetést ígér, mert akkor bizonyos értelemben kötelezi magát, azzal, hogy szavát adja hozzá.
Igazi és hamis keresztények
3. Ki az igazi keresztény?
Válasz: Az az igazi keresztény, aki meg van keresztelve, aki hiszi a keresztény tanítást és megvallja, és aki az Egyház törvényes pásztorainak engedelmeskedik.
3. Ki az igazi keresztény?
Válasz: Az az igazi keresztény, aki meg van keresztelve, aki hiszi a keresztény tanítást és megvallja, és aki az Egyház törvényes pásztorainak engedelmeskedik.
Nekünk, „maiaknak”, „modern” embereknek erősen legyengített,
sőt elferdített elképzelésünk van a kereszténynek levésről. Ez főleg onnan
ered, hogy három évszázad óta azt beszélik be nekünk, hogy „mindenki ugyanahhoz
az istenhez imádkozik”, és más hasonló szofista áligazságokat.
Ezzel szemben X. Pius kijelenti, hogy több minden is hozzátartozik ahhoz, hogy valaki valóban keresztény legyen. Ehhez nem elég, hogy valaki „kereszténynek érezze magát” vagy „Krisztushoz vonzódjon”. Az akol ajtaja maga Krisztus, vagyis a léleknek Ő adja az első szentséget – az Egyház által, a pap által, mint rendes, vagy egy más személy, mint e szentség rendkívüli adományozója által. Keresztség nélkül a többi szentséghez és az örökélethez vezető út zárva van!
Ezután a megkereszteltnek a keresztény tanítást hinnie és megvallania kell. Mivel hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni (Zsid 11,6), ennek az igazi természetfeletti hitnek, mely a szent keresztség által belefolyt a lélekbe, benne is kell maradnia, és a megkereszteltnek ezt meg is kell vallania. „A szívbeli hit ugyanis megigazulásra, a szájjal való megvallás pedig üdvösségre szolgál.” (Róm 10,10)
Ezzel szemben X. Pius kijelenti, hogy több minden is hozzátartozik ahhoz, hogy valaki valóban keresztény legyen. Ehhez nem elég, hogy valaki „kereszténynek érezze magát” vagy „Krisztushoz vonzódjon”. Az akol ajtaja maga Krisztus, vagyis a léleknek Ő adja az első szentséget – az Egyház által, a pap által, mint rendes, vagy egy más személy, mint e szentség rendkívüli adományozója által. Keresztség nélkül a többi szentséghez és az örökélethez vezető út zárva van!
Ezután a megkereszteltnek a keresztény tanítást hinnie és megvallania kell. Mivel hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni (Zsid 11,6), ennek az igazi természetfeletti hitnek, mely a szent keresztség által belefolyt a lélekbe, benne is kell maradnia, és a megkereszteltnek ezt meg is kell vallania. „A szívbeli hit ugyanis megigazulásra, a szájjal való megvallás pedig üdvösségre szolgál.” (Róm 10,10)
Végül a kereszténynek engedelmeskednie kell az Egyház
törvényes pásztorainak (a pápának és a püspököknek). – Ezt is nehéz felfognunk,
mert értelmünk hozzászokott a távirati stílushoz, és nehezére esik, hogy egy definíció
minden egyes elemét figyelembe vegye. Pedig ez egy teológiai szövegnél, mint
amilyen a katekizmus, elengedhetetlen.
Mai helyzetünk bizonyítja, hogy teológiailag mennyire fontos és súlyos itt minden szó: Mert a hitét megvalló megkereszteltnek az Egyház törvényes pásztorának kell engedelmeskednie. Semmiképpen nem engedelmeskedhet egy tetszés szerinti vallásközösség törvénytelen béreseinek anélkül, hogy lelke ne szenvedjen kárt.
Mai helyzetünk bizonyítja, hogy teológiailag mennyire fontos és súlyos itt minden szó: Mert a hitét megvalló megkereszteltnek az Egyház törvényes pásztorának kell engedelmeskednie. Semmiképpen nem engedelmeskedhet egy tetszés szerinti vallásközösség törvénytelen béreseinek anélkül, hogy lelke ne szenvedjen kárt.
Véssük agyunkba és akaratunkba ezeket a kérdéseket és
válaszokat, hogy Krisztus, Isten Fia, a „kegyelemmel és igazsággal teljes”
uralkodhassék bennünk.
4. Mi a keresztény tanítás?
Válasz: A keresztény tanítás az a tanítás, amit Jézus Krisztus, a mi Urunk nekünk tanított, hogy megmutassa nekünk az üdvösséghez vezető utat.
Válasz: A keresztény tanítás az a tanítás, amit Jézus Krisztus, a mi Urunk nekünk tanított, hogy megmutassa nekünk az üdvösséghez vezető utat.
5. Szükséges a Jézus Krisztus által hirdetett tanítást megtanulni?
Válasz: Biztosan szükséges a Jézus Krisztus által hirdetett tanítást megtanulni, és súlyosan vétkeznek azok, akik ezt nem teszik.
Válasz: Biztosan szükséges a Jézus Krisztus által hirdetett tanítást megtanulni, és súlyosan vétkeznek azok, akik ezt nem teszik.
6. Kötelezve vannak a szülők és az elöljárók, hogy
gyermekeiket és alárendeltjeiket hitoktatásban részesíttessék?
Válasz: A szülőknek és az elöljáróknak kötelességük arról gondoskodni, hogy gyermekeik és alárendeltjeik keresztény hitoktatásban részesüljenek, és vétkeznek Isten előtt, ha ezt a kötelességüket nem teljesítik.
Válasz: A szülőknek és az elöljáróknak kötelességük arról gondoskodni, hogy gyermekeik és alárendeltjeik keresztény hitoktatásban részesüljenek, és vétkeznek Isten előtt, ha ezt a kötelességüket nem teljesítik.
7. Kitől kell a keresztény tanítást átvennünk és
megtanulnunk?
Válasz: A keresztény tanítást a szent katolikus Egyháztól kell átvennünk és megtanulnunk.
Válasz: A keresztény tanítást a szent katolikus Egyháztól kell átvennünk és megtanulnunk.
8. Miért vagyunk biztosak abban, hogy a keresztény tanítás,
amit a szent katolikus Egyháztól kapunk, tényleg igaz?
Válasz: Biztosak vagyunk abban, hogy a keresztény tanítás, amit a szent katolikus Egyháztól kapunk, igaz, mert Jézus Krisztus, e tan isteni szerzője ezt az apostolokon keresztül az általa alapított és a minden ember számára tévedhetetlen tanítómesternek rendelt Egyházra bízta, és neki az idők végezetéig megígérte isteni támogatását.
Válasz: Biztosak vagyunk abban, hogy a keresztény tanítás, amit a szent katolikus Egyháztól kapunk, igaz, mert Jézus Krisztus, e tan isteni szerzője ezt az apostolokon keresztül az általa alapított és a minden ember számára tévedhetetlen tanítómesternek rendelt Egyházra bízta, és neki az idők végezetéig megígérte isteni támogatását.
9. Van-e még más bizonyíték is a keresztény tan igaz
voltára?
Válasz: A keresztény tanítás igaz voltát bizonyítja még sokak kiváló szentsége, akik megvallották és most megvallják hitüket, a vértanúk hősies lelkiereje, a világban való gyors és csodálatos elterjedése és sértetlen megőrzése oly sok évszázadon keresztül tele különböző és folyamatos harcok közepette.
Válasz: A keresztény tanítás igaz voltát bizonyítja még sokak kiváló szentsége, akik megvallották és most megvallják hitüket, a vértanúk hősies lelkiereje, a világban való gyors és csodálatos elterjedése és sértetlen megőrzése oly sok évszázadon keresztül tele különböző és folyamatos harcok közepette.
10. Mennyi és melyek a keresztény tanítás fő és
legszükségesebb részei?
Válasz: A keresztény tanítás négy fő és legszükségesebb része: a hitvallás, a Miatyánk, a parancsok és a szentségek.
Válasz: A keresztény tanítás négy fő és legszükségesebb része: a hitvallás, a Miatyánk, a parancsok és a szentségek.
11. Mit tanít nekünk a hitvallás?
Válasz: A hitvallás szent hitünk fő cikkelyeit tanítja nekünk.
Válasz: A hitvallás szent hitünk fő cikkelyeit tanítja nekünk.
12. Mit tanít nekünk a Miatyánk?
Válasz: A Miatyánk mindazt megtanítja nekünk, amit Istentől remélünk, és mindazt, amit kérnünk kell Tőle.
Válasz: A Miatyánk mindazt megtanítja nekünk, amit Istentől remélünk, és mindazt, amit kérnünk kell Tőle.
13. Mit tanítanak nekünk a parancsok?
Válasz: A parancsok mindazt megtanítják nekünk, amit tennünk kell, hogy Istennek tessünk, és ezt mind röviden össze lehet foglalni ezekbe a szavakba: Istent mindenekfelett szeretni, és Isten szeretete miatt felebarátunkat úgy szeretni, mint magunkat.
Válasz: A parancsok mindazt megtanítják nekünk, amit tennünk kell, hogy Istennek tessünk, és ezt mind röviden össze lehet foglalni ezekbe a szavakba: Istent mindenekfelett szeretni, és Isten szeretete miatt felebarátunkat úgy szeretni, mint magunkat.
14. Mit tanít nekünk a szentségekről szóló tanítás?
Válasz: A szentségekről szóló tanítás azoknak az eszközöknek a lényegét és helyes használatát tanítja, amiket Jézus Krisztus alapított, hogy elengedje a bűneinket, kegyelmét közölje velünk, és a hit erényeit, a reményt és a szeretetet belénk öntse és bennünk növelje.
Válasz: A szentségekről szóló tanítás azoknak az eszközöknek a lényegét és helyes használatát tanítja, amiket Jézus Krisztus alapított, hogy elengedje a bűneinket, kegyelmét közölje velünk, és a hit erényeit, a reményt és a szeretetet belénk öntse és bennünk növelje.
1. fejezet
A »Credo«-ról általánosságban
A »Credo«-ról általánosságban
15. Mi a keresztény tanítás első része?
Válasz: A keresztény tanítás első része az Apostoli Hitvallás, amit általában »Credo«-nak hívunk.
Válasz: A keresztény tanítás első része az Apostoli Hitvallás, amit általában »Credo«-nak hívunk.
16. Miért nevezitek a Credot Apostoli Hitvallásnak?
Válasz: A Credot azért nevezzük Apostoli Hitvallásnak, mert az apostolok által tanított hitigazságok összefoglalása.
Válasz: A Credot azért nevezzük Apostoli Hitvallásnak, mert az apostolok által tanított hitigazságok összefoglalása.
17. Hány cikkelye van a Credonak?
Válasz: A Credonak 12 cikkelye van.
Válasz: A Credonak 12 cikkelye van.
18. Mondjátok fel őket.
Válasz:
1. Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében;
2. és Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, a mi Urunkban,
3. ki fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától,
4. kínzaték Pontius Pilátus alatt, megfeszítteték, meghala és eltemetteték;
5. szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaiból föltámada,
6. fölmene a mennyekbe, ül a mindenható Atya Istennek jobbja felől,
7. onnét lészen jövendő ítélni eleveneket és holtakat.
8. Hiszek a Szentlélekben;
9. egy szent katolikus Anyaszentegyházat, szenteknek egyességét,
10. bűnöknek bocsánatát,
11. testnek föltámadását
12. és az örök életet. Amen.
Válasz:
1. Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében;
2. és Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, a mi Urunkban,
3. ki fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától,
4. kínzaték Pontius Pilátus alatt, megfeszítteték, meghala és eltemetteték;
5. szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaiból föltámada,
6. fölmene a mennyekbe, ül a mindenható Atya Istennek jobbja felől,
7. onnét lészen jövendő ítélni eleveneket és holtakat.
8. Hiszek a Szentlélekben;
9. egy szent katolikus Anyaszentegyházat, szenteknek egyességét,
10. bűnöknek bocsánatát,
11. testnek föltámadását
12. és az örök életet. Amen.
19. Mit jelent a kifejezés: »Hiszek«, amit az Apostoli
Hitvallás elején mondotok?
Válasz: A kifejezés: »Hiszek« ezt jelenti: Én mindent feltétlenül igaznak tartok, ami ebben a 12 cikkelyben áll; és ezt az igazságot szilárdabban hiszem, mintha a saját szememmel látnám, mert ezt Isten, aki se magát, se másokat nem téveszthet meg, a szent katolikus Egyháznak kinyilatkoztatta, és az Egyház által nekünk tanítja.
Válasz: A kifejezés: »Hiszek« ezt jelenti: Én mindent feltétlenül igaznak tartok, ami ebben a 12 cikkelyben áll; és ezt az igazságot szilárdabban hiszem, mintha a saját szememmel látnám, mert ezt Isten, aki se magát, se másokat nem téveszthet meg, a szent katolikus Egyháznak kinyilatkoztatta, és az Egyház által nekünk tanítja.
20. Mit tartalmaznak az Apostoli Hitvallás cikkelyei?
Válasz: Az Apostoli Hitvallás cikkelyei minden fontosat tartalmaznak, amit mi Istentől, Jézus Krisztustól és az Ő menyasszonyától, az Egyháztól hinnünk kell.
Válasz: Az Apostoli Hitvallás cikkelyei minden fontosat tartalmaznak, amit mi Istentől, Jézus Krisztustól és az Ő menyasszonyától, az Egyháztól hinnünk kell.
21. Nagyon üdvös az Apostoli Hitvallást gyakran imádkozni?
Válasz: Nagyon üdvös az Apostoli Hitvallást sokszor imádkozni, hogy ily módon a hitigazságokat mindig szilárdabban bevéssük szívünkbe.
Válasz: Nagyon üdvös az Apostoli Hitvallást sokszor imádkozni, hogy ily módon a hitigazságokat mindig szilárdabban bevéssük szívünkbe.
2. fejezet
A Hitvallás első cikkelye
(Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében)
A Hitvallás első cikkelye
(Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében)
§. 1. Az Atyaúristenről és a teremtésről
22. Mit tanít nekünk az első cikkely: »Hiszek egy Istenben,
mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében«?
Válasz: A Hitvallás első cikkelye azt tanítja nekünk, hogy csak egyetlen Isten létezik, Aki mindenható, és Aki a mennyet és a földet és mindent, ami a mennyben és a földön van, tehát az egész világot teremtette.
Válasz: A Hitvallás első cikkelye azt tanítja nekünk, hogy csak egyetlen Isten létezik, Aki mindenható, és Aki a mennyet és a földet és mindent, ami a mennyben és a földön van, tehát az egész világot teremtette.
23. Honnan tudjuk, hogy van Isten?
Válasz: Tudjuk, hogy van Isten, mert az értelem ezt bizonyítja és a hit ezt erősíti meg nekünk.
Válasz: Tudjuk, hogy van Isten, mert az értelem ezt bizonyítja és a hit ezt erősíti meg nekünk.
24. Miért mondjuk, hogy Isten Atya?
Válasz: Azért mondjuk, hogy Isten Atya, 1) mert természettől fogva a Legméltóságosabb Szentháromság második isteni személyének, azaz az Általa nemzett Fiúnak atyja; 2) mert Isten minden ember atyja, akiket Ő teremtett, megtart és kormányoz; 3) végül, mert a kegyelem által minden jó keresztény atyja, akiket ezért Isten gyermekeinek hívnak.
Válasz: Azért mondjuk, hogy Isten Atya, 1) mert természettől fogva a Legméltóságosabb Szentháromság második isteni személyének, azaz az Általa nemzett Fiúnak atyja; 2) mert Isten minden ember atyja, akiket Ő teremtett, megtart és kormányoz; 3) végül, mert a kegyelem által minden jó keresztény atyja, akiket ezért Isten gyermekeinek hívnak.
25. Miért az Atya a Legméltóságosabb Szentháromság első
személye?
Válasz: Az Atya a Legméltóságosabb Szentháromság első személye, mert ő semmilyen más személytől nem ered, hanem Ő a másik két személynek eredete, vagyis a Fiúnak és a Szentléleknek.
Válasz: Az Atya a Legméltóságosabb Szentháromság első személye, mert ő semmilyen más személytől nem ered, hanem Ő a másik két személynek eredete, vagyis a Fiúnak és a Szentléleknek.
26. Mit jelent ez a szó: »mindenható«?
Válasz: A »mindenható« szó jelentése, hogy Isten mindenre képes, amit akar.
Válasz: A »mindenható« szó jelentése, hogy Isten mindenre képes, amit akar.
27. Isten se vétkezni, se meghalni nem tud. Akkor hogyan
mondhatjuk, hogy Ő mindent tud?
Válasz: Bár Isten se vétkezni, se meghalni nem tud, mi mégis azt mondjuk, hogy mindent tud, mert a vétkezni és meghalni tudás nem a hatalom hatása, hanem a gyengeségé, ami Istenben, Aki végtelenül tökéletes, nem lehet meg.
Válasz: Bár Isten se vétkezni, se meghalni nem tud, mi mégis azt mondjuk, hogy mindent tud, mert a vétkezni és meghalni tudás nem a hatalom hatása, hanem a gyengeségé, ami Istenben, Aki végtelenül tökéletes, nem lehet meg.
28. Mit jelent: »a mennynek és a földnek teremtője«?
Válasz: A teremteni jelentése ez: valamit a semmiből csinálni, azért hívjuk Istent a menny és a föld teremtőjének, mert Ő a mennyet és a földet és minden dolgot, ami a mennyben és a földön van, tehát az egész világot a semmiből teremtette.
Válasz: A teremteni jelentése ez: valamit a semmiből csinálni, azért hívjuk Istent a menny és a föld teremtőjének, mert Ő a mennyet és a földet és minden dolgot, ami a mennyben és a földön van, tehát az egész világot a semmiből teremtette.
29. A világot csak az Atya teremtette?
Válasz: A világ azonos módon lett a három isteni személy által teremtve, mert minden, amit az egyik személy a teremtményekkel kapcsolatban tesz, a többiek is egy és ugyanazon tettel teszik.
Válasz: A világ azonos módon lett a három isteni személy által teremtve, mert minden, amit az egyik személy a teremtményekkel kapcsolatban tesz, a többiek is egy és ugyanazon tettel teszik.
30. Miért tulajdonítjuk akkor a teremtést különösen az
Atyának?
Válasz: A teremtést azért tulajdonítjuk különösen az Atya tettének, mert a teremtés az isteni mindenhatóság egyik hatása, amit elsősorban az Atyának tulajdonítunk, ahogy a bölcsességet a Fiúnak és a jóságot a Szentléleknek, holott mind a három személy ugyanazt a mindenhatóságot, bölcsességet és jóságot birtokolja.
Válasz: A teremtést azért tulajdonítjuk különösen az Atya tettének, mert a teremtés az isteni mindenhatóság egyik hatása, amit elsősorban az Atyának tulajdonítunk, ahogy a bölcsességet a Fiúnak és a jóságot a Szentléleknek, holott mind a három személy ugyanazt a mindenhatóságot, bölcsességet és jóságot birtokolja.
31. Isten gondoskodik is a világról és mindarról, amit
teremtett?
Válasz: Isten gondoskodik a világról és mindarról, amit teremtett; fenntartja és kormányozza őket végtelen jóságával és bölcsességével, és itt a földön semmi nem történik anélkül, hogy Isten akarná vagy megengedné.
Válasz: Isten gondoskodik a világról és mindarról, amit teremtett; fenntartja és kormányozza őket végtelen jóságával és bölcsességével, és itt a földön semmi nem történik anélkül, hogy Isten akarná vagy megengedné.
32. Miért mondjátok, hogy semmi nem történik anélkül, hogy
Isten akarná vagy megengedné?
Válasz: Azért mondjuk, hogy itt a földön semmi nem történik anélkül, hogy Isten akarná vagy megengedné, mert vannak dolgok, amiket Isten akar vagy elrendel, de vannak mások, amiket nem akadályoz meg, mint például a bűn.
Válasz: Azért mondjuk, hogy itt a földön semmi nem történik anélkül, hogy Isten akarná vagy megengedné, mert vannak dolgok, amiket Isten akar vagy elrendel, de vannak mások, amiket nem akadályoz meg, mint például a bűn.
33. Miért nem akadályozza meg Isten a bűnt?
Válasz: Isten azért nem akadályozza meg a bűnt, mert Ő abból is, ahogy az ember a neki adott szabad akarattal visszaél, jót tud csinálni, és irgalmasságát vagy igazságosságát annál világosabb fényben tudja megmutatni.
Válasz: Isten azért nem akadályozza meg a bűnt, mert Ő abból is, ahogy az ember a neki adott szabad akarattal visszaél, jót tud csinálni, és irgalmasságát vagy igazságosságát annál világosabb fényben tudja megmutatni.
§ 2. Az angyalokról
34. Melyek a legnemesebb teremtmények, akiket Isten
teremtett?
Válasz: A legnemesebb teremtmények, akiket Isten teremtett, az angyalok.
Válasz: A legnemesebb teremtmények, akiket Isten teremtett, az angyalok.
35. Kik az angyalok?
Válasz: Az angyalok értelmes és tisztán szellemi lények.
Válasz: Az angyalok értelmes és tisztán szellemi lények.
36. Mi célból teremtette Isten az angyalokat?
Válasz: Isten a saját dicsőségére és szolgálatára teremtette az angyalokat, hogy örökké boldoggá tegye őket.
Válasz: Isten a saját dicsőségére és szolgálatára teremtette az angyalokat, hogy örökké boldoggá tegye őket.
37. Milyen a kinézetük és az alakjuk az angyaloknak?
Válasz: Az angyaloknak se kinézetük nincs, se észlelhető alakjuk, mert tiszta szellemek, Istentől úgy teremtve, hogy testhez kötöttség nélkül éljenek.
Válasz: Az angyaloknak se kinézetük nincs, se észlelhető alakjuk, mert tiszta szellemek, Istentől úgy teremtve, hogy testhez kötöttség nélkül éljenek.
38. Miért ábrázolják akkor az angyalokat látható alakban?
Válasz: Az angyalokat azért ábrázolják látható alakban, 1) hogy segítsenek képzelőerőnknek, 2) mert ők, ahogy a Szentírásban olvassuk, gyakran megjelentek az embereknek.
Válasz: Az angyalokat azért ábrázolják látható alakban, 1) hogy segítsenek képzelőerőnknek, 2) mert ők, ahogy a Szentírásban olvassuk, gyakran megjelentek az embereknek.
39. Minden angyal hűséges maradt Istenhez?
Válasz: Nem, nem minden angyal maradt hűséges Istenhez, hanem közülük sokan gőgből Vele hasonlóak és Tőle függetlenek akartak lenni; e bűn miatt örökre kiűzettek a paradicsomból és a pokolra lettek kárhoztatva.
Válasz: Nem, nem minden angyal maradt hűséges Istenhez, hanem közülük sokan gőgből Vele hasonlóak és Tőle függetlenek akartak lenni; e bűn miatt örökre kiűzettek a paradicsomból és a pokolra lettek kárhoztatva.
40. Hogyan nevezik azokat az angyalokat, akik örökre
kiűzettek a paradicsomból és a pokolra lettek kárhoztatva?
Válasz: Az angyalokat, akik örökre kiűzettek a paradicsomból és a pokolra lettek kárhoztatva, ördögöknek nevezzük, és főnöküket Lucifernek vagy Sátánnak.
Válasz: Az angyalokat, akik örökre kiűzettek a paradicsomból és a pokolra lettek kárhoztatva, ördögöknek nevezzük, és főnöküket Lucifernek vagy Sátánnak.
41. Tehetnek velünk az ördögök rosszat?
Válasz: Igen, az ördögök sok rosszat tehetnek testünknek és lelkünknek, ha ezt Isten megengedi, egészen különösen úgy, hogy bűnre csábítanak bennünket.
Válasz: Igen, az ördögök sok rosszat tehetnek testünknek és lelkünknek, ha ezt Isten megengedi, egészen különösen úgy, hogy bűnre csábítanak bennünket.
42. Miért kísértenek bennünket?
Válasz: Az ördögök irántunk való irigységből, amivel örök kárhozatunkat kívánják, kísértenek bennünket, és Isten iránti gyűlöletükből, Akinek képmása bennünk fénylik. Isten azonban megengedi a kísértéseket, hogy mi azáltal, hogy ezeket a kegyelmével elhárítjuk, az erényekben gyakoroljuk magunkat és a paradicsom számára érdemeket szerezzünk.
Válasz: Az ördögök irántunk való irigységből, amivel örök kárhozatunkat kívánják, kísértenek bennünket, és Isten iránti gyűlöletükből, Akinek képmása bennünk fénylik. Isten azonban megengedi a kísértéseket, hogy mi azáltal, hogy ezeket a kegyelmével elhárítjuk, az erényekben gyakoroljuk magunkat és a paradicsom számára érdemeket szerezzünk.
43. Hogyan tudunk a kísértéseknek ellenállni?
Válasz: A kísértéseknek éberséggel, imával és keresztény lemondással tudunk ellenállni.
Válasz: A kísértéseknek éberséggel, imával és keresztény lemondással tudunk ellenállni.
44. Mi a nevük azoknak az angyaloknak, akik hűségesek
maradtak Istenhez?
Válasz: Azokat az angyalokat, akik hűségesek maradtak Istenhez, jó angyaloknak, égi szellemeknek vagy egyszerűen angyaloknak nevezzük.
Válasz: Azokat az angyalokat, akik hűségesek maradtak Istenhez, jó angyaloknak, égi szellemeknek vagy egyszerűen angyaloknak nevezzük.
45. Mi történt azokkal az angyalokkal, akik hűek maradtak
Istenhez?
Válasz: Azok az angyalok, akik hűek maradtak Istenhez, meg lettek erősítve a kegyelemben, és örökre Isten színe-látásának örvendenek, szeretik, magasztalják és dicsérik Őt örökkön örökké.
Válasz: Azok az angyalok, akik hűek maradtak Istenhez, meg lettek erősítve a kegyelemben, és örökre Isten színe-látásának örvendenek, szeretik, magasztalják és dicsérik Őt örökkön örökké.
46. Használja Isten az angyalokat, mint szolgáit?
Válasz: Isten használja az angyalokat, mint szolgáit, és sokukat azzal bízza meg, hogy őrzőnk és védelmezőnk legyen.
Válasz: Isten használja az angyalokat, mint szolgáit, és sokukat azzal bízza meg, hogy őrzőnk és védelmezőnk legyen.
47. Különleges tiszteletet kell tanúsítanunk őrangyalunk
iránt?
Válasz: Igen, különleges tisztelettel kell lennünk őrangyalunk iránt, tisztelnünk kell őt, segítségül kell őt hívnunk, követnünk kell sugallatait és neki az állandó támaszért, amit nekünk nyújt, hálásnak kell lennünk.
Válasz: Igen, különleges tisztelettel kell lennünk őrangyalunk iránt, tisztelnünk kell őt, segítségül kell őt hívnunk, követnünk kell sugallatait és neki az állandó támaszért, amit nekünk nyújt, hálásnak kell lennünk.
§ 3. Az emberről
48. Melyik a legelőkelőbb teremtmény, amit Isten a földre
helyezett?
Válasz: A legelőkelőbb teremtmény, amit Isten a földre helyezett, az ember.
Válasz: A legelőkelőbb teremtmény, amit Isten a földre helyezett, az ember.
49. Mi az ember?
Válasz: Az ember értelmes teremtmény, aki testből és lélekből áll.
Válasz: Az ember értelmes teremtmény, aki testből és lélekből áll.
50. Mi a lélek?
Válasz: A lélek az ember legnemesebb része, mert szellemi szubsztancia, értelemmel és szabad akarattal felruházva, képes arra, hogy Istent megismerje és Őt örökre birtokolja.
Válasz: A lélek az ember legnemesebb része, mert szellemi szubsztancia, értelemmel és szabad akarattal felruházva, képes arra, hogy Istent megismerje és Őt örökre birtokolja.
51. Lehet látni vagy meg lehet érinteni az emberi lelket?
Válasz: Az emberi lelket se látni, se megérinteni nem lehet, mert tiszta szellem.
Válasz: Az emberi lelket se látni, se megérinteni nem lehet, mert tiszta szellem.
52. Meghal az emberi lélek a testtel?
Válasz: Az emberi lélek soha nem hal meg; a hit, sőt az értelem is bizonyítja nekünk, hogy a lélek halhatatlan.
Válasz: Az emberi lélek soha nem hal meg; a hit, sőt az értelem is bizonyítja nekünk, hogy a lélek halhatatlan.
53. Az ember szabad a cselekedeteiben?
Válasz: Igen, az ember szabad a cselekedeteiben; mindenki érzi magában, hogy valamit tenni vagy nem tenni tud, vagy az egyik dolgot jobban akarja tenni, mint a másikat.
Válasz: Igen, az ember szabad a cselekedeteiben; mindenki érzi magában, hogy valamit tenni vagy nem tenni tud, vagy az egyik dolgot jobban akarja tenni, mint a másikat.
54. Magyarázd el egy példán az emberi szabadságot?
Válasz: Ha önként hazugságot mondok, tudatában vagyok, hogy nem kellett volna mondanom, és hallgathattam volna, és hogy másképp beszélhetnék és az igazságot mondhatnám.
Válasz: Ha önként hazugságot mondok, tudatában vagyok, hogy nem kellett volna mondanom, és hallgathattam volna, és hogy másképp beszélhetnék és az igazságot mondhatnám.
55. Miért mondjuk azt, hogy Isten az embert az Ő
hasonlatosságára és képmására teremtette?
Válasz: Azért mondjuk, hogy Isten az embert a saját hasonlatosságára és képmására teremtette, mert az emberi lélek szellemi és értelmes, szabad a cselekedeteiben, képes Isten megismerésére és szeretetére, és Neki örökké örülni tud: ezek tökéletességek, melyek az Úr végtelen nagyságának egy sugarát bennünk visszatükrözik.
Válasz: Azért mondjuk, hogy Isten az embert a saját hasonlatosságára és képmására teremtette, mert az emberi lélek szellemi és értelmes, szabad a cselekedeteiben, képes Isten megismerésére és szeretetére, és Neki örökké örülni tud: ezek tökéletességek, melyek az Úr végtelen nagyságának egy sugarát bennünk visszatükrözik.
56. Milyen állapotba helyezte Isten ősszüleinket, Ádámot és
Évát?
Válasz: Isten Ádámot és Évát az ártatlanság és a kegyelem állapotába helyezte; amit ők azonban hamarosan elvesztettek a bűn által.
Válasz: Isten Ádámot és Évát az ártatlanság és a kegyelem állapotába helyezte; amit ők azonban hamarosan elvesztettek a bűn által.
57. Az ártatlanságon és a kegyelmen kívül még más
adományokat is adott Isten ősszüleinknek?
Válasz: Az ártatlanságon és a megszentelő kegyelmen kívül Isten ősszüleinknek még más adományokat is adott, melyeket ők együtt a megszentelő kegyelemmel átörökíthettek volna utódaikra, nevezetesen az épséget, azaz az érzékeknek az értelem alá való teljes alávetettségét, a halhatatlanságot, minden fájdalom és nyomorúság alól való mentességet, és az állapotuknak megfelelő tudást.
Válasz: Az ártatlanságon és a megszentelő kegyelmen kívül Isten ősszüleinknek még más adományokat is adott, melyeket ők együtt a megszentelő kegyelemmel átörökíthettek volna utódaikra, nevezetesen az épséget, azaz az érzékeknek az értelem alá való teljes alávetettségét, a halhatatlanságot, minden fájdalom és nyomorúság alól való mentességet, és az állapotuknak megfelelő tudást.
58. Miben állt Ádám bűne?
Válasz: Ádám bűne a gőg és a súlyos engedetlenség bűne volt.
Válasz: Ádám bűne a gőg és a súlyos engedetlenség bűne volt.
59. Miből állt a büntetés Ádám és Éva bűnéért?
Válasz: Ádám és Éva elvesztették Isten kegyelmét és a mennyhez való jogot, kiűzettek a földi paradicsomból, lelkük és testük alávettetett sok bajnak és halálra ítéltettek.
Válasz: Ádám és Éva elvesztették Isten kegyelmét és a mennyhez való jogot, kiűzettek a földi paradicsomból, lelkük és testük alávettetett sok bajnak és halálra ítéltettek.
60. Ha Ádám és Éva nem vétkeztek volna, megmenekültek volna
a haláltól?
Válasz: Ha Ádám és Éva nem vétkeztek volna, hanem hűek maradtak volna Istenhez, akkor Isten őket egy boldog és nyugodt földi tartózkodás után anélkül, hogy meghaltak volna, a mennybe helyezte volna, hogy ott örök és dicsőséges életet élvezzenek.
Válasz: Ha Ádám és Éva nem vétkeztek volna, hanem hűek maradtak volna Istenhez, akkor Isten őket egy boldog és nyugodt földi tartózkodás után anélkül, hogy meghaltak volna, a mennybe helyezte volna, hogy ott örök és dicsőséges életet élvezzenek.
61. Megillették az embereket ezek az adományok?
Válasz: Ezek az adományok egyáltalán nem illették meg az embereket, hanem ingyenesek és természetfelettiek voltak. Isten ezért, miután Ádám az isteni paranccsal szemben engedetlen volt, Ádámmal és összes utódával szembeni igazságtalanság nélkül újra elvehette ezeket.
Válasz: Ezek az adományok egyáltalán nem illették meg az embereket, hanem ingyenesek és természetfelettiek voltak. Isten ezért, miután Ádám az isteni paranccsal szemben engedetlen volt, Ádámmal és összes utódával szembeni igazságtalanság nélkül újra elvehette ezeket.
62. Ez a bűn csak Ádám saját bűne?
Válasz: Ez a bűn nem csak Ádám bűne, hanem a mienk is, még ha más módon is. Annyiban Ádám bűne, hogy ő akaratának egy aktusával követte el, és mert emiatt ez az ő személyes bűne volt. És azért a mienk, mert a természetes öröklés miatt minden utódára átment, miután Ádám mint fő és az egész emberiség ősszülője vétkezett; ezért ez az ősbűn a számunkra.
Válasz: Ez a bűn nem csak Ádám bűne, hanem a mienk is, még ha más módon is. Annyiban Ádám bűne, hogy ő akaratának egy aktusával követte el, és mert emiatt ez az ő személyes bűne volt. És azért a mienk, mert a természetes öröklés miatt minden utódára átment, miután Ádám mint fő és az egész emberiség ősszülője vétkezett; ezért ez az ősbűn a számunkra.
63. Hogyan lehetséges, hogy az ősbűn minden emberre átered?
Válasz: Az áteredő bűn minden emberre átmegy, mert Isten Ádámban az egész emberi nemnek a megszentelő kegyelmet és a többi természeten kívüli és természetfeletti adományokat azzal a feltétellel adta meg, hogy Ádám nem válik engedetlenné; de mivel Ádám mint fő és az emberi nem ősszülője engedetlen lett, az emberi nemet lázongóvá tette Isten ellen. Az emberi nem természete ezért az Isten elleni lázadás állapotában, a megszentelő kegyelemtől és a többi adománytól megfosztva, megy át Ádám minden utódára.
Válasz: Az áteredő bűn minden emberre átmegy, mert Isten Ádámban az egész emberi nemnek a megszentelő kegyelmet és a többi természeten kívüli és természetfeletti adományokat azzal a feltétellel adta meg, hogy Ádám nem válik engedetlenné; de mivel Ádám mint fő és az emberi nem ősszülője engedetlen lett, az emberi nemet lázongóvá tette Isten ellen. Az emberi nem természete ezért az Isten elleni lázadás állapotában, a megszentelő kegyelemtől és a többi adománytól megfosztva, megy át Ádám minden utódára.
64. Milyen károkat okozott tehát nekünk az ősbűn?
Válasz: Az áteredő bűn kárai a kegyelem elvonása, a paradicsom elvesztése, a tudatlanság, a rosszra való hajlam, ezen élet minden gyötrelme és végül a halál.
Válasz: Az áteredő bűn kárai a kegyelem elvonása, a paradicsom elvesztése, a tudatlanság, a rosszra való hajlam, ezen élet minden gyötrelme és végül a halál.
65. Minden emberhez hozzátapad az ősbűn?
Válasz: Igen, minden emberhez hozzátapad az ősbűn, kivéve a Boldogságos Szűz Máriát, akit Isten egy különös előjoggal Megváltónk, Jézus Krisztus érdemeire való tekintettel megóvott tőle.
Válasz: Igen, minden emberhez hozzátapad az ősbűn, kivéve a Boldogságos Szűz Máriát, akit Isten egy különös előjoggal Megváltónk, Jézus Krisztus érdemeire való tekintettel megóvott tőle.
66. A bűn után nem tudták volna magukat többé az emberek
megmenteni?
Válasz: Ádám bűne után az emberek nem tudták volna magukat többé megmenteni, ha Isten nem gyakorolt volna rajtuk irgalmasságot.
Válasz: Ádám bűne után az emberek nem tudták volna magukat többé megmenteni, ha Isten nem gyakorolt volna rajtuk irgalmasságot.
67. Miféle volt az Isten által az emberi nemmel gyakorolt
irgalmasság?
Válasz: Az Isten által az emberi nemmel szemben gyakorolt irgalmasság abból állt, hogy Ádámnak azonnal megígérte az isteni Megváltót vagy Messiást és azt, hogy Őt az Ő idejében fogja elküldeni, hogy az embereket az ördög és a bűn szolgaságából kiszabadítsa.
Válasz: Az Isten által az emberi nemmel szemben gyakorolt irgalmasság abból állt, hogy Ádámnak azonnal megígérte az isteni Megváltót vagy Messiást és azt, hogy Őt az Ő idejében fogja elküldeni, hogy az embereket az ördög és a bűn szolgaságából kiszabadítsa.
68. Ki a megígért Messiás?
Válasz: A megígért Messiás Jézus Krisztus, ahogy ezt nekünk a második hitcikkely tanítja.
Válasz: A megígért Messiás Jézus Krisztus, ahogy ezt nekünk a második hitcikkely tanítja.
3. fejezet
A Hitvallás második cikkelye
(... és Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, a mi Urunkban)
A Hitvallás második cikkelye
(... és Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, a mi Urunkban)
69. Mit tanít nekünk a második cikkely: „És Jézus
Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, a mi Urunkban”?
Válasz: A Hitvallás második cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Isten Fia a Legméltóságosabb Szentháromság második személye, hogy Ő örök és mindenható Isten, Teremtő és Úr, mint az Atya, hogy Ő emberré lett, hogy megmentsen bennünket, és hogy Isten megtestesült Fiát Jézus Krisztusnak hívják.
Válasz: A Hitvallás második cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Isten Fia a Legméltóságosabb Szentháromság második személye, hogy Ő örök és mindenható Isten, Teremtő és Úr, mint az Atya, hogy Ő emberré lett, hogy megmentsen bennünket, és hogy Isten megtestesült Fiát Jézus Krisztusnak hívják.
70. Miért nevezzük a második személyt Fiúnak?
Válasz: A második személyt Fiúnak nevezzük, mert Őt az Atya örök időkkel ezelőtt szellemileg nemzette; ezért is hívják Őt az Atya örök Igéjének.
Válasz: A második személyt Fiúnak nevezzük, mert Őt az Atya örök időkkel ezelőtt szellemileg nemzette; ezért is hívják Őt az Atya örök Igéjének.
71. Miért hívják Jézus Krisztust Isten, az Atya egyszülött
Fiának, holott mi is Isten gyermekei vagyunk?
Válasz: Jézus Krisztust Isten, az Atya egyszülött Fiának nevezzük, mert természete szerint egyedül Ő Isten Fia; mi viszont teremtés és a gyermeklét elfogadása által vagyunk az Ő gyermekei.
Válasz: Jézus Krisztust Isten, az Atya egyszülött Fiának nevezzük, mert természete szerint egyedül Ő Isten Fia; mi viszont teremtés és a gyermeklét elfogadása által vagyunk az Ő gyermekei.
72. Miért nevezzük Jézus Krisztust a mi Urunknak?
Válasz: Jézus Krisztust a mi Urunknak hívjuk, mert Ő mint Isten az Atyával és a Szentlélekkel nem csupán megteremtett minket, hanem mint Istenember meg is váltott.
Válasz: Jézus Krisztust a mi Urunknak hívjuk, mert Ő mint Isten az Atyával és a Szentlélekkel nem csupán megteremtett minket, hanem mint Istenember meg is váltott.
73. Miért nevezzük Isten emberré lett Fiát Jézusnak?
Válasz: Isten emberré lett Fiát Jézusnak hívjuk, ami megmentőt jelent, mert Ő megmentett bennünket az örök haláltól, amire bűneink által rászolgáltunk.
Válasz: Isten emberré lett Fiát Jézusnak hívjuk, ami megmentőt jelent, mert Ő megmentett bennünket az örök haláltól, amire bűneink által rászolgáltunk.
74. Ki adta Isten emberré lett Fiának a Jézus nevet?
Válasz: A Jézus nevet maga az örök Atya adta Isten emberré lett Fiának Gábor arkangyal által, amikor ő a Boldogságos Száz Máriának a megtestesülés titkát közölte.
Válasz: A Jézus nevet maga az örök Atya adta Isten emberré lett Fiának Gábor arkangyal által, amikor ő a Boldogságos Száz Máriának a megtestesülés titkát közölte.
75. Miért hívják Isten emberré lett Fiát Krisztusnak is?
Válasz: Isten emberré lett Fiát Krisztusnak is hívjuk, ami felkentet vagy felszenteltet jelent, mert már az ókorban a királyokat, a papokat és a prófétákat felkenték, és Jézus a királyok királya, a legfőbb pap és a legfőbb próféta.
Válasz: Isten emberré lett Fiát Krisztusnak is hívjuk, ami felkentet vagy felszenteltet jelent, mert már az ókorban a királyokat, a papokat és a prófétákat felkenték, és Jézus a királyok királya, a legfőbb pap és a legfőbb próféta.
76. Jézus Krisztust valóban testileg is felkenték és
felszentelték?
Válasz: Jézus Krisztus felkenése nem testi volt, mint az ókori királyoké, papoké és prófétáké, hanem tökéletesen szellemi és isteni, mert Benne az istenség teljessége lényegileg van meg.
Válasz: Jézus Krisztus felkenése nem testi volt, mint az ókori királyoké, papoké és prófétáké, hanem tökéletesen szellemi és isteni, mert Benne az istenség teljessége lényegileg van meg.
77. Az embereknek volt valamilyen ismerete Jézus Krisztusról
eljövetele előtt?
Válasz: Igen, az embereknek Jézus Krisztus eljövetele előtt ismeretük volt Róla a Messiás-ígéret által, amit Isten ősszüleinknek, Ádámnak és Évának tett, amit a pátriárkáknak megismételt, és a jövendölések és a számos előkép által, amik Rá utaltak.
Válasz: Igen, az embereknek Jézus Krisztus eljövetele előtt ismeretük volt Róla a Messiás-ígéret által, amit Isten ősszüleinknek, Ádámnak és Évának tett, amit a pátriárkáknak megismételt, és a jövendölések és a számos előkép által, amik Rá utaltak.
78. Honnan tudjuk, hogy Jézus Krisztus valóban a Messiás és
a megígért Megváltó?
Válasz: Tudjuk, hogy Jézus Krisztus valóban a Messiás és a megígért Megváltó, mert Benne beteljesedett, 1) minden, amit a jövendölések megjósoltak; 2) minden, amit az Ótestamentum jelképei ábrázoltak.
Válasz: Tudjuk, hogy Jézus Krisztus valóban a Messiás és a megígért Megváltó, mert Benne beteljesedett, 1) minden, amit a jövendölések megjósoltak; 2) minden, amit az Ótestamentum jelképei ábrázoltak.
79. Mik lettek a jövendölésekben Róla megjósolva?
Válasz: A jövendölések a Megváltóról a következőket jósolták meg: a törzset és a családot, amiből származni fog, születésének helyét és idejét, csodáit és szenvedésének és halálának legpontosabb körülményeit, feltámadását és mennybemenetelét, és szellemi, mindent felölelő és örök birodalmát, vagyis a szent, katolikus Egyházat.
Válasz: A jövendölések a Megváltóról a következőket jósolták meg: a törzset és a családot, amiből származni fog, születésének helyét és idejét, csodáit és szenvedésének és halálának legpontosabb körülményeit, feltámadását és mennybemenetelét, és szellemi, mindent felölelő és örök birodalmát, vagyis a szent, katolikus Egyházat.
80. Melyek az Ótestamentum legfontosabb előképei a
Megváltóról?
Válasz: Az Ótestamentum legfontosabb előképei a Megváltóról: az ártatlan Ábel, Melkizedek főpap, Izsák feláldozása, József, akit fivérei eladtak, Jónás próféta, a húsvéti bárány és a Mózes által a sivatagban felemelt érc kígyó.
Válasz: Az Ótestamentum legfontosabb előképei a Megváltóról: az ártatlan Ábel, Melkizedek főpap, Izsák feláldozása, József, akit fivérei eladtak, Jónás próféta, a húsvéti bárány és a Mózes által a sivatagban felemelt érc kígyó.
81. Honnan tudjuk, hogy Jézus Krisztus igaz Isten?
Válasz: Tudjuk, hogy Jézus Krisztus igaz Isten: 1) az Atya tanúbizonyságából, amikor azt mondta: »Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!« (Mt 17,5); 2) maga Jézus Krisztus tanúbizonyságából, amit a csodálkozáskeltő csodákkal erősített meg; 3) az apostolok tanításából; 4) a katolikus Egyház folyamatos hagyományából.
Válasz: Tudjuk, hogy Jézus Krisztus igaz Isten: 1) az Atya tanúbizonyságából, amikor azt mondta: »Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!« (Mt 17,5); 2) maga Jézus Krisztus tanúbizonyságából, amit a csodálkozáskeltő csodákkal erősített meg; 3) az apostolok tanításából; 4) a katolikus Egyház folyamatos hagyományából.
82. Melyek a legjelentősebb Jézus Krisztus által tett
csodák?
Válasz: A Jézus Krisztus által tett legjelentősebb csodák a feltámadásán kívül: a betegeknek visszaadott egészség, a vakoknak visszaadott látás, a süketeknek visszaadott hallás és a halottaknak visszaadott élet.
Válasz: A Jézus Krisztus által tett legjelentősebb csodák a feltámadásán kívül: a betegeknek visszaadott egészség, a vakoknak visszaadott látás, a süketeknek visszaadott hallás és a halottaknak visszaadott élet.
83. Mit tanít nekünk a Hitvallás harmadik cikkelye: »Ki
fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától«?
Válasz: A Hitvallás harmadik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Isten Fia a Boldogságos Szűz Mária legtisztább ölében a Szentlélek működése által olyan testet és lelket vett fel, mint amilyen nekünk van, és hogy ettől a szűztől született.
Válasz: A Hitvallás harmadik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Isten Fia a Boldogságos Szűz Mária legtisztább ölében a Szentlélek működése által olyan testet és lelket vett fel, mint amilyen nekünk van, és hogy ettől a szűztől született.
84. Az Atya és a Fiú is közreműködött Jézus Krisztus
testének megalkotásában és lelkének megteremtésében?
Válasz: Igen, mind a három isteni személy közreműködött Jézus Krisztus testének és lelkének a megteremtésében.
Válasz: Igen, mind a három isteni személy közreműködött Jézus Krisztus testének és lelkének a megteremtésében.
85. Akkor miért mondjuk csak ezt: »fogantaték
Szentlélektől«?
Válasz: Azért mondjuk csak azt, hogy »fogantaték Szentlélektől«, mert Isten Fiának megtestesülése a jóság és a szeretet műve, és a jóság és a szeretet műveit a Szentléleknek tulajdonítjuk.
Válasz: Azért mondjuk csak azt, hogy »fogantaték Szentlélektől«, mert Isten Fiának megtestesülése a jóság és a szeretet műve, és a jóság és a szeretet műveit a Szentléleknek tulajdonítjuk.
86. Megszűnt Isten Fia Istennek lenni, amikor ember lett?
Válasz: Nem, Isten Fia emberré lett, anélkül, hogy megszűnt volna Isten lenni.
Válasz: Nem, Isten Fia emberré lett, anélkül, hogy megszűnt volna Isten lenni.
87. Jézus Krisztus tehát egyszerre Isten és ember?
Válasz: Igen, Isten emberré lett Fia, vagyis Jézus Krisztus egyszerre Isten és ember, tökéletes Isten és tökéletes ember.
Válasz: Igen, Isten emberré lett Fia, vagyis Jézus Krisztus egyszerre Isten és ember, tökéletes Isten és tökéletes ember.
88. Jézus Krisztusban tehát két természet van?
Válasz: Igen, Jézus Krisztusban, Aki Isten és ember, két természet lakozik: az isteni és az emberi.
Válasz: Igen, Jézus Krisztusban, Aki Isten és ember, két természet lakozik: az isteni és az emberi.
89. Jézus Krisztusban két személy is van, az isteni és az
emberi?
Válasz: Nem, Isten emberré lett Fia csak egy személy, nevezetesen az isteni.
Válasz: Nem, Isten emberré lett Fia csak egy személy, nevezetesen az isteni.
90. Hány akarat van Jézus Krisztusban?
Válasz: Jézus Krisztusban két akarat van, az egyik az isteni, a másik az emberi.
Válasz: Jézus Krisztusban két akarat van, az egyik az isteni, a másik az emberi.
91. Jézus Krisztusnak szabad akarata volt?
Válasz: Igen, Jézus Krisztusnak szabad akarata volt, de nem tudott gonoszat tenni, mert a gonoszság egy hiány és nem a szabadság egyik kifejeződése.
Válasz: Igen, Jézus Krisztusnak szabad akarata volt, de nem tudott gonoszat tenni, mert a gonoszság egy hiány és nem a szabadság egyik kifejeződése.
92. Isten Fia és Mária Fia egy és ugyanaz a személy?
Válasz: Isten Fia és Mária Fia egy és ugyanaz a személy, nevezetesen Jézus Krisztus, igaz Isten és igaz ember.
Válasz: Isten Fia és Mária Fia egy és ugyanaz a személy, nevezetesen Jézus Krisztus, igaz Isten és igaz ember.
93. A Boldogságos Szűz Mária Isten anyja?
Válasz: Igen, a Boldogságos Szűz Mária Isten anyja, mert Jézus Krisztus anyja, aki igaz Isten.
Válasz: Igen, a Boldogságos Szűz Mária Isten anyja, mert Jézus Krisztus anyja, aki igaz Isten.
94. Milyen módon lett Mária Jézus Krisztus anyja?
Válasz: Mária egyes egyedül a Szentlélek működése és ereje által lett Jézus Krisztus anyja.
Válasz: Mária egyes egyedül a Szentlélek működése és ereje által lett Jézus Krisztus anyja.
95. Hittétel, hogy Mária mindig szűz volt?
Válasz: Igen, hittétel, hogy Mária, a boldogságos, mindig szűz volt, és őt a szó legigazibb értelmében nevezzük szűznek.
Válasz: Igen, hittétel, hogy Mária, a boldogságos, mindig szűz volt, és őt a szó legigazibb értelmében nevezzük szűznek.
5. fejezet
A Hitvallás negyedik cikkelye
(... kínzaték Pontius Pilátus alatt, megfeszítteték, meghala és eltemetteték)
A Hitvallás negyedik cikkelye
(... kínzaték Pontius Pilátus alatt, megfeszítteték, meghala és eltemetteték)
96. Mit tanít nekünk a negyedik cikkely: »kínzaték Pontius
Pilátus alatt, megfeszítteték, meghala és eltemetteték«?
Válasz: A Hitvallás negyedik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Jézus Krisztus, hogy a világot az Ő drágalátos vérével megváltsa, Júdea helytartója, Poncius Pilátus alatt szenvedett és a kereszt fáján meghalt, azután onnan levétetett és eltemettetett.
Válasz: A Hitvallás negyedik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Jézus Krisztus, hogy a világot az Ő drágalátos vérével megváltsa, Júdea helytartója, Poncius Pilátus alatt szenvedett és a kereszt fáján meghalt, azután onnan levétetett és eltemettetett.
97. Mit jelent ez a szó: »kínzaték«?
Válasz: A szó »kínzaték« minden Jézus Krisztustól szenvedései során elviselt kínt jelenti.
Válasz: A szó »kínzaték« minden Jézus Krisztustól szenvedései során elviselt kínt jelenti.
98. Jézus Krisztus mint Isten vagy mint ember szenvedett?
Válasz: Jézus Krisztus csak mint ember szenvedett, hiszen mint Isten se szenvedni, se meghalni nem tudott.
Válasz: Jézus Krisztus csak mint ember szenvedett, hiszen mint Isten se szenvedni, se meghalni nem tudott.
99. Milyen halálbüntetés volt a keresztrefeszítés?
Válasz: A keresztrefeszítés azon kor halálbüntetéseinek legkegyetlenebb és legszégyenteljesebb halálneme volt.
Válasz: A keresztrefeszítés azon kor halálbüntetéseinek legkegyetlenebb és legszégyenteljesebb halálneme volt.
100. Ki ítélte Jézus Krisztust keresztrefeszítésre?
Válasz: Poncius Pilátus, Judea helytartója volt az, aki Jézus Krisztust keresztrefeszítésre ítélte; bár felismerte ártatlanságát, mégis gyáván engedett a jeruzsálemi nép fenyegető nyomásának.
Válasz: Poncius Pilátus, Judea helytartója volt az, aki Jézus Krisztust keresztrefeszítésre ítélte; bár felismerte ártatlanságát, mégis gyáván engedett a jeruzsálemi nép fenyegető nyomásának.
101. Nem tudta volna Jézus Krisztus megmenteni magát a
zsidók és Pilátus kezeiből?
Válasz: De, Jézus Krisztus megmenthette volna magát a zsidók és Pilátus kezeiből, de mivel tudta, hogy saját örök Atyja akarata volt, hogy üdvünk érdekében szenvedjen és meghaljon, önként alávetette magát ennek a sorsnak; sőt Ő maga ment elébe ellenségeinek, és hagyta magát önként elfogatni és halálba vezettetni.
Válasz: De, Jézus Krisztus megmenthette volna magát a zsidók és Pilátus kezeiből, de mivel tudta, hogy saját örök Atyja akarata volt, hogy üdvünk érdekében szenvedjen és meghaljon, önként alávetette magát ennek a sorsnak; sőt Ő maga ment elébe ellenségeinek, és hagyta magát önként elfogatni és halálba vezettetni.
102. Hol feszítették keresztre Jézus Krisztust?
Válasz: Jézus Krisztust a Kálvária hegyen feszítették keresztre.
Válasz: Jézus Krisztust a Kálvária hegyen feszítették keresztre.
103. Mit tett Jézus Krisztus a kereszten?
Válasz: Jézus Krisztus imádkozott a kereszten az ellenségeiért, legszentebb édesanyját, Máriát tanítványára, Szent Jánosra bízta és nekünk mindannyiunknak édesanyának adta, halálát áldozatként felajánlotta, és elégtételt szolgáltatott Isten igazságosságának az emberek bűneiért.
Válasz: Jézus Krisztus imádkozott a kereszten az ellenségeiért, legszentebb édesanyját, Máriát tanítványára, Szent Jánosra bízta és nekünk mindannyiunknak édesanyának adta, halálát áldozatként felajánlotta, és elégtételt szolgáltatott Isten igazságosságának az emberek bűneiért.
104. Nem lett volna elegendő, ha egy angyal jön elégtételt
adni érettünk?
Válasz: Nem, nem lett volna elegendő, ha egy angyal jött volna elégtételt szolgáltatni érettünk, mert a sértés, ami Istent a bűneink miatt érte, bizonyos értelemben végtelen volt. Ezekért elégtételt adni egy olyan személyre volt szükség, akinek végtelen érdeme van.
Válasz: Nem, nem lett volna elegendő, ha egy angyal jött volna elégtételt szolgáltatni érettünk, mert a sértés, ami Istent a bűneink miatt érte, bizonyos értelemben végtelen volt. Ezekért elégtételt adni egy olyan személyre volt szükség, akinek végtelen érdeme van.
105. Ahhoz, hogy az isteni igazságosság elégtételt kapjon
szükség volt arra, hogy Jézus Krisztus egyszerre Isten és ember?
Válasz: Igen, szükséges volt, hogy Jézus Krisztus ember legyen, hogy szenvedni és meghalni tudjon, és szükséges volt, hogy Isten legyen, hogy szenvedésének végtelen értéke lehessen.
Válasz: Igen, szükséges volt, hogy Jézus Krisztus ember legyen, hogy szenvedni és meghalni tudjon, és szükséges volt, hogy Isten legyen, hogy szenvedésének végtelen értéke lehessen.
106. Miért volt szükséges, hogy Jézus Krisztus érdemei
végtelen értékűek legyenek?
Válasz: Szükséges volt, hogy Jézus Krisztus érdemei végtelen értékűek legyenek, mert Isten bűn által megsértett felsége végtelen.
Válasz: Szükséges volt, hogy Jézus Krisztus érdemei végtelen értékűek legyenek, mert Isten bűn által megsértett felsége végtelen.
107. Szükséges volt, hogy Jézus Krisztus ilyen sokat
szenvedjen?
Válasz: Nem, egyáltalán nem volt szükséges, hogy Jézus Krisztus ilyen sokat szenvedjen, mert a legkisebb szenvedése elegendő lett volna a megváltásunkra, hiszen minden egyes tettének végtelen értéke van.
Válasz: Nem, egyáltalán nem volt szükséges, hogy Jézus Krisztus ilyen sokat szenvedjen, mert a legkisebb szenvedése elegendő lett volna a megváltásunkra, hiszen minden egyes tettének végtelen értéke van.
108. Akkor miért akart Jézus Krisztus ilyen sokat szenvedni?
Válasz: Jézus azért akart olyan sokat szenvedni, hogy az isteni igazságosságnak gazdagabban eleget tegyen, hogy irántunk való szeretetét világosabban megmutassa, és belénk a bűn iránt a legnagyobb undort oltsa.
Válasz: Jézus azért akart olyan sokat szenvedni, hogy az isteni igazságosságnak gazdagabban eleget tegyen, hogy irántunk való szeretetét világosabban megmutassa, és belénk a bűn iránt a legnagyobb undort oltsa.
109. Történtek Jézus halálakor csodák?
Válasz: Igen, Jézus halálakor a nap elsötétedett, a föld megrendült, a sírok megnyíltak és sok halott feltámadt.
Válasz: Igen, Jézus halálakor a nap elsötétedett, a föld megrendült, a sírok megnyíltak és sok halott feltámadt.
110. Hol temették el Jézus Krisztus testét?
Válasz: Jézus Krisztus testét egy új sírban, amit a hegy sziklájába vájtak, temették el, közel ahhoz a helyhez, ahol megfeszítették.
Válasz: Jézus Krisztus testét egy új sírban, amit a hegy sziklájába vájtak, temették el, közel ahhoz a helyhez, ahol megfeszítették.
111. Jézus Krisztus halálakor elvált az istensége a testtől
és a lélektől?
Válasz: Jézus Krisztus halálakor az istensége se a testtől, se a lélektől nem vált el, hanem csak a lélek vált el a testtől.
Válasz: Jézus Krisztus halálakor az istensége se a testtől, se a lélektől nem vált el, hanem csak a lélek vált el a testtől.
112. Kiért halt meg Jézus Krisztus?
Válasz: Jézus Krisztus minden ember üdvéért halt meg és mindenkiért elégtételt adott.
Válasz: Jézus Krisztus minden ember üdvéért halt meg és mindenkiért elégtételt adott.
113. Ha Jézus Krisztus minden ember üdvéért elégtételt
adott, akkor miért nem menekül meg mindenki?
Válasz: Jézus Krisztus mindenkiért meghalt, de nem menekül meg mindenki, mert nem mindenki akarja Őt elismerni, nem mindenki tartja be a parancsait, és nem mindenki használja a kegyelmi eszközeit, melyeket nekünk hátra hagyott.
Válasz: Jézus Krisztus mindenkiért meghalt, de nem menekül meg mindenki, mert nem mindenki akarja Őt elismerni, nem mindenki tartja be a parancsait, és nem mindenki használja a kegyelmi eszközeit, melyeket nekünk hátra hagyott.
114. Elégséges a megmenekülésre, hogy Jézus Krisztus meghalt
érettünk?
Válasz: Ahhoz, hogy valaki megmeneküljön, nem elég, hogy Jézus Krisztus meghalt érettünk, hanem szükséges, hogy szenvedésének és halálának gyümölcseiből és érdemeiből közülünk minden egyes ember részesüljön, ami elsősorban a Jézus Krisztustól magától alapított szentségeken keresztül történik. De mivel sokan a szentségeket vagy egyáltalán nem, vagy nem méltó módon fogadják, Jézus Krisztus halálát sokak a saját maguk számára hatástalanná teszik.
Válasz: Ahhoz, hogy valaki megmeneküljön, nem elég, hogy Jézus Krisztus meghalt érettünk, hanem szükséges, hogy szenvedésének és halálának gyümölcseiből és érdemeiből közülünk minden egyes ember részesüljön, ami elsősorban a Jézus Krisztustól magától alapított szentségeken keresztül történik. De mivel sokan a szentségeket vagy egyáltalán nem, vagy nem méltó módon fogadják, Jézus Krisztus halálát sokak a saját maguk számára hatástalanná teszik.
6. fejezet
A Hitvallás ötödik cikkelye
(... szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaiból föltámada)
A Hitvallás ötödik cikkelye
(... szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaiból föltámada)
115. Mit tanít nekünk az ötödik cikkely: »Szálla alá a
poklokra, harmadnapon halottaiból föltámada«?
Válasz: A Hitvallás ötödik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Jézus Krisztus lelke, miután elvált a testétől, a szent atyák pokol előtornácára szállt le, és hogy a harmadik napon megint egyesült a testtel, hogy soha többé ne váljon el tőle.
Válasz: A Hitvallás ötödik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Jézus Krisztus lelke, miután elvált a testétől, a szent atyák pokol előtornácára szállt le, és hogy a harmadik napon megint egyesült a testtel, hogy soha többé ne váljon el tőle.
116. Mit értünk itt pokol alatt?
Válasz: Pokol alatt itt a szent atyák pokol előtornácát értjük, vagyis azt a helyet, ahol az igazak lelkei vissza voltak tartva és Jézus Krisztus megváltására vártak.
Válasz: Pokol alatt itt a szent atyák pokol előtornácát értjük, vagyis azt a helyet, ahol az igazak lelkei vissza voltak tartva és Jézus Krisztus megváltására vártak.
117. Miért nem lettek a szent atyák lelkei már Jézus
Krisztus halála előtt a paradicsomba bevezetve?
Válasz: A szent atyák lelkeit azért nem vezették be Jézus Krisztus halála előtt a paradicsomba, mert Ádám bűne miatt a paradicsom zárva volt, és mert úgy illett, hogy Jézus Krisztus, aki halála által újra megnyitotta, elsőként menjen be oda.
Válasz: A szent atyák lelkeit azért nem vezették be Jézus Krisztus halála előtt a paradicsomba, mert Ádám bűne miatt a paradicsom zárva volt, és mert úgy illett, hogy Jézus Krisztus, aki halála által újra megnyitotta, elsőként menjen be oda.
118. Miért akarta Jézus Krisztus saját feltámadását a
harmadik napra kitolni?
Válasz: Jézus Krisztus saját feltámadását azért akarta a harmadik napra kitolni, hogy egészen nyilvánvalóan kinyilvánítsa, hogy tényleg meghalt.
Válasz: Jézus Krisztus saját feltámadását azért akarta a harmadik napra kitolni, hogy egészen nyilvánvalóan kinyilvánítsa, hogy tényleg meghalt.
119. Jézus Krisztus feltámadása hasonló volt a többi
halálból feltámasztott ember feltámadásához?
Válasz: Nem, Jézus Krisztus feltámadása nem volt hasonló a többi halálból feltámasztott ember feltámadásához, mert Jézus Krisztus saját erejéből támadt fel, míg a többiek Isten erejéből lettek feltámasztva.
Válasz: Nem, Jézus Krisztus feltámadása nem volt hasonló a többi halálból feltámasztott ember feltámadásához, mert Jézus Krisztus saját erejéből támadt fel, míg a többiek Isten erejéből lettek feltámasztva.
7. fejezet
A Hitvallás hatodik cikkelye
(... fölmene a mennyekbe, ül a mindenható Atya Istennek jobbja felől)
A Hitvallás hatodik cikkelye
(... fölmene a mennyekbe, ül a mindenható Atya Istennek jobbja felől)
120. Mit tanít nekünk a hatodik cikkely: »fölmene a
mennyekbe, ül a mindenható Atya Istennek jobbja felől«?
Válasz: A Hitvallás hatodik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Jézus Krisztus 40 nappal feltámadása után tanítványai jelenlétében saját erejéből felszállt a mennybe, és hogy ő, miként az Atyaistennel a dicsőségben egy, úgy emberként is minden angyal és minden szent fölé emeltetett és minden dolgok urává tétetett.
Válasz: A Hitvallás hatodik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Jézus Krisztus 40 nappal feltámadása után tanítványai jelenlétében saját erejéből felszállt a mennybe, és hogy ő, miként az Atyaistennel a dicsőségben egy, úgy emberként is minden angyal és minden szent fölé emeltetett és minden dolgok urává tétetett.
121. Miért maradt Jézus Krisztus feltámadása után még 40
napig a földön, mielőtt felment volna a mennybe?
Válasz: Jézus Krisztus feltámadása után 40 napig a földön maradt, mielőtt felszállt a mennybe, hogy különböző megjelenései által bebizonyítsa, hogy tényleg feltámadt, és hogy az apostolokat a hitigazságokban egyre jobban oktassa és megszilárdítsa.
Válasz: Jézus Krisztus feltámadása után 40 napig a földön maradt, mielőtt felszállt a mennybe, hogy különböző megjelenései által bebizonyítsa, hogy tényleg feltámadt, és hogy az apostolokat a hitigazságokban egyre jobban oktassa és megszilárdítsa.
122. Miért szállt fel Jézus Krisztus a mennybe?
Válasz: Jézus Krisztus felszállt a mennybe: 1) hogy országát, amit halálával megszolgált, birtokba vegye; 2) hogy a mi helyünket a dicsőségben előkészítse, és Atyjánál a mi közbenjárónk és szószólónk legyen; 3) hogy apostolainak elküldje a Szentlelket.
Válasz: Jézus Krisztus felszállt a mennybe: 1) hogy országát, amit halálával megszolgált, birtokba vegye; 2) hogy a mi helyünket a dicsőségben előkészítse, és Atyjánál a mi közbenjárónk és szószólónk legyen; 3) hogy apostolainak elküldje a Szentlelket.
123. Miért mondják Jézus Krisztusról, hogy a mennybe ment,
legszentebb édesanyjáról pedig, hogy felvétetett a mennybe?
Válasz: Azért mondjuk Jézus Krisztusról, hogy a mennybe ment, és legszentebb édesanyjáról, hogy felvétetett a mennybe, mert Jézus Krisztus, mivel Istenember volt, saját erejéből ment fel a mennybe, miközben anyja, mint teremtmény, Isten ereje által vétetett fel a mennybe.
Válasz: Azért mondjuk Jézus Krisztusról, hogy a mennybe ment, és legszentebb édesanyjáról, hogy felvétetett a mennybe, mert Jézus Krisztus, mivel Istenember volt, saját erejéből ment fel a mennybe, miközben anyja, mint teremtmény, Isten ereje által vétetett fel a mennybe.
124. Magyarázza el nekem ezeket a szavakat: »ül a mindenható
Atya Istennek jobbja felől«.
Válasz: A szó: »ül« az általánosan elismert birtokot jelenti, amit Jézus Krisztus dicsőségéből birtokol; és a szavak: »a mindenható Atya Istennek jobbja felől« azt fejezi ki, hogy minden más teremtmény előtt foglalja el az első, a díszhelyet.
Válasz: A szó: »ül« az általánosan elismert birtokot jelenti, amit Jézus Krisztus dicsőségéből birtokol; és a szavak: »a mindenható Atya Istennek jobbja felől« azt fejezi ki, hogy minden más teremtmény előtt foglalja el az első, a díszhelyet.
125. Mit tanít nekünk a hetedik cikkely: »Onnan jön el
ítélni eleveneket és holtakat«?
Válasz: A Hitvallás hetedik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Jézus Krisztus a világ végén dicsőségben és felségben eljön a mennyből, hogy minden embert, a jókat és a rosszakat, megítélje, és mindenkinek egyesével megadja a jutalmát vagy a büntetését, amit megérdemelt.
Válasz: A Hitvallás hetedik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Jézus Krisztus a világ végén dicsőségben és felségben eljön a mennyből, hogy minden embert, a jókat és a rosszakat, megítélje, és mindenkinek egyesével megadja a jutalmát vagy a büntetését, amit megérdemelt.
126. Ha minden emberről rögtön a halála után Jézus Krisztusnak
külön ítéletben ítélkeznie kell, akkor miért kell mindannyiunkat az általános
ítéletben is megítélni?
Válasz: Az általános (utolsó) ítéletkor több okból is mindannyiunk felett ítélkezni kell: 1) Isten felmagasztalására; 2) Jézus Krisztus felmagasztalására; 3) a szentek felmagasztalására; 4) a gonoszok megszégyenítésére; 5) hogy a test az ítéletét, jutalmát vagy büntetését a lélekkel megkapja.
Válasz: Az általános (utolsó) ítéletkor több okból is mindannyiunk felett ítélkezni kell: 1) Isten felmagasztalására; 2) Jézus Krisztus felmagasztalására; 3) a szentek felmagasztalására; 4) a gonoszok megszégyenítésére; 5) hogy a test az ítéletét, jutalmát vagy büntetését a lélekkel megkapja.
127. Hogyan fog megnyilvánulni Isten dicsősége az általános
ítéletkor?
Válasz: Az általános ítéletkor Isten dicsősége azáltal fog megnyilvánulni, hogy mindannyian felismerik, milyen igazságosan kormányozza Isten a világot, bár most olykor a jók szomorkodnak és a gonoszak örvendenek.
Válasz: Az általános ítéletkor Isten dicsősége azáltal fog megnyilvánulni, hogy mindannyian felismerik, milyen igazságosan kormányozza Isten a világot, bár most olykor a jók szomorkodnak és a gonoszak örvendenek.
128. Hogyan fog megnyilvánulni Jézus Krisztus dicsősége az
általános ítéletkor?
Válasz: Az általános ítéletkor Jézus Krisztus dicsősége azáltal fog megnyilvánulni, hogy ő, akit az emberek igazságtalanul ítéltek el, akkor az egész világ szemeláttára mint a mindenek feletti legfőbb Bíró jelenik meg.
Válasz: Az általános ítéletkor Jézus Krisztus dicsősége azáltal fog megnyilvánulni, hogy ő, akit az emberek igazságtalanul ítéltek el, akkor az egész világ szemeláttára mint a mindenek feletti legfőbb Bíró jelenik meg.
129. Hogyan fog megnyilvánulni a szentek dicsősége az
általános ítéletkor?
Válasz: Az általános ítéletkor a szentek dicsősége azáltal fog megnyilvánulni, hogy közülük sokan, akiket haláluk után a gonoszak megvetettek, akkor az egész világ előtt megdicsőíttetnek.
Válasz: Az általános ítéletkor a szentek dicsősége azáltal fog megnyilvánulni, hogy közülük sokan, akiket haláluk után a gonoszak megvetettek, akkor az egész világ előtt megdicsőíttetnek.
130. Hogyan fog megtörténni a gonoszok megszégyenítése az
általános ítéletkor?
Válasz: A gonoszok megszégyenítése az általános ítéletkor nagyon nagy lesz, különösen azok számára, akik az igazakat elnyomták, és azok számára, akik azt akarták, hogy őket az életben, mint erényes és jó embereket tiszteljék, mert akkor látni fogják, hogy bűneik, a legtitkosabbak is, az egész világ előtt nyilvánvalóvá lesznek.
Válasz: A gonoszok megszégyenítése az általános ítéletkor nagyon nagy lesz, különösen azok számára, akik az igazakat elnyomták, és azok számára, akik azt akarták, hogy őket az életben, mint erényes és jó embereket tiszteljék, mert akkor látni fogják, hogy bűneik, a legtitkosabbak is, az egész világ előtt nyilvánvalóvá lesznek.
131. Mit tanít nekünk a nyolcadik cikkely: »Hiszek a
Szentlélekben«?
Válasz: A Hitvallás nyolcadik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy létezik egy Szentlélek, a Legszentebb Szentháromság harmadik személye, aki öröktől fogva van, végtelen, mindenható Isten, minden dolgok teremtője és ura, mint az Atya és a Fiú.
Válasz: A Hitvallás nyolcadik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy létezik egy Szentlélek, a Legszentebb Szentháromság harmadik személye, aki öröktől fogva van, végtelen, mindenható Isten, minden dolgok teremtője és ura, mint az Atya és a Fiú.
132. Kitől származik a Szentlélek?
Válasz: A Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik, mint egyetlen princípium az akarat és a szeretet által.
Válasz: A Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik, mint egyetlen princípium az akarat és a szeretet által.
133. Ha a Fiú az Atyától származik, és a Szentlélek az
Atyától és a Fiútól, akkor úgy tűnk, hogy az Atya és a Fiú hamarabb volt, mint
a Szentlélek: Hogyan lehet akkor mondani, hogy mind a három személy öröktől
fogva van?
Válasz: Azért mondjuk, hogy mind a három személy öröktől fogva létezik, mert az Atya öröktől fogva nemzette a Fiút, és a Szentlélek öröktől fogva származik az Atyától és a Fiútól.
Válasz: Azért mondjuk, hogy mind a három személy öröktől fogva létezik, mert az Atya öröktől fogva nemzette a Fiút, és a Szentlélek öröktől fogva származik az Atyától és a Fiútól.
134. Miért jelölik a legszentebb Szentháromság harmadik
személyét külön névvel, a »Szentlélek«-kel«?
Válasz: A legszentebb Szentháromság harmadik személyét azért jelölik külön névvel, a »Szentlélek«-kel«, mert az Atyától és a Fiútól lehelet és szeretet által származik.
Válasz: A legszentebb Szentháromság harmadik személyét azért jelölik külön névvel, a »Szentlélek«-kel«, mert az Atyától és a Fiútól lehelet és szeretet által származik.
135. Mely művet tulajdonítanak különösen a Szentléleknek?
Válasz: A Szentléleknek különösen a lelkek megszentesítésének művét tulajdonítjuk.
Válasz: A Szentléleknek különösen a lelkek megszentesítésének művét tulajdonítjuk.
136. Az Atya és a Fiú ugyanúgy megszentel bennünket, mint a
Szentlélek?
Válasz: Igen, mind a három személy ugyanolyan módon szentel meg bennünket.
Válasz: Igen, mind a három személy ugyanolyan módon szentel meg bennünket.
137. Ha ez így van, akkor miért tulajdonítják a lelkek
megszentelését különösen a Szentléleknek?
Válasz: Azért tulajdonítjuk a lelkek megszentelését különösen a Szentléleknek, mert a Szentlélek a szeretet műve, és így a szeretet műveit a Szentléleknek tulajdonítjuk.
Válasz: Azért tulajdonítjuk a lelkek megszentelését különösen a Szentléleknek, mert a Szentlélek a szeretet műve, és így a szeretet műveit a Szentléleknek tulajdonítjuk.
138. Mikor szállott le a Szentlélek az apostolokra?
Válasz: A Szentlélek Pünkösdkor szállott le az apostolokra, vagyis ötven nappal Jézus Krisztus feltámadása és tíz nappal mennybemenetele után.
Válasz: A Szentlélek Pünkösdkor szállott le az apostolokra, vagyis ötven nappal Jézus Krisztus feltámadása és tíz nappal mennybemenetele után.
139. Hol voltak az apostolok a Pünkösd előtti tíz nap?
Válasz: Az apostolok a Boldogságos Szűz Máriával és a többi tanítvánnyal az Utolsó Vacsora termében gyűltek össze, imádkoztak, és várták a Szentlelket, akit Jézus Krisztus megígért nekik.
Válasz: Az apostolok a Boldogságos Szűz Máriával és a többi tanítvánnyal az Utolsó Vacsora termében gyűltek össze, imádkoztak, és várták a Szentlelket, akit Jézus Krisztus megígért nekik.
140. Milyen hatással volt a Szentlélek az apostolokra?
Válasz: A Szentlélek megerősítette az apostolokat a hitben, világossággal, erővel és szeretettel töltötte el őket és minden ajándékának teljességével.
Válasz: A Szentlélek megerősítette az apostolokat a hitben, világossággal, erővel és szeretettel töltötte el őket és minden ajándékának teljességével.
141. A Szentlélek csak az apostoloknak lett elküldve?
Válasz: A Szentlélek az egész Egyháznak és minden hívő léleknek el lett küldve.
Válasz: A Szentlélek az egész Egyháznak és minden hívő léleknek el lett küldve.
142. Milyen hatást fejt ki a Szentlélek az Egyházban?
Válasz: A Szentlélek élteti az Egyházat kegyelmével és adományaival, mint a lélek a testet; támogatja, hogy az Egyház gyermekeit biztos léptekkel a mennybe vezető úton vezesse.
Válasz: A Szentlélek élteti az Egyházat kegyelmével és adományaival, mint a lélek a testet; támogatja, hogy az Egyház gyermekeit biztos léptekkel a mennybe vezető úton vezesse.
10. fejezet
A Hitvallás kilencedik cikkelye
(Hiszek egy szent katolikus Anyaszentegyházat, szenteknek egyességét)
A Hitvallás kilencedik cikkelye
(Hiszek egy szent katolikus Anyaszentegyházat, szenteknek egyességét)
§. 1. Az Egyházról általában
143. Mit tanít nekünk a kilencedik cikkely: »Hiszek egy
szent katolikus Anyaszentegyházat, szenteknek egyességét«?
Válasz: A Hitvallás kilencedik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Jézus Krisztus a földön egy látható közösséget alapított, amit katolikus Egyháznak hívnak, és hogy minden ember, aki ezen Egyház tagja, közösségben áll egymással.
Válasz: A Hitvallás kilencedik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Jézus Krisztus a földön egy látható közösséget alapított, amit katolikus Egyháznak hívnak, és hogy minden ember, aki ezen Egyház tagja, közösségben áll egymással.
144. Miért beszélnek azon hitágazat után, ami a
Szentlélekről szól, nyomban a katolikus Egyházról?
Válasz: Azért beszélünk azon hitágazat után, ami a Szentlélekről szól, nyomban a katolikus Egyházról, hogy ezzel kifejezzük, hogy az Egyház egész szentsége a Szentlélektől származik, aki minden szent okozója.
Válasz: Azért beszélünk azon hitágazat után, ami a Szentlélekről szól, nyomban a katolikus Egyházról, hogy ezzel kifejezzük, hogy az Egyház egész szentsége a Szentlélektől származik, aki minden szent okozója.
145. Mit jelent az a szó: »Egyház«?
Válasz: Az »Egyház« sok ember közös hivatását vagy egyesülését jelenti.
Válasz: Az »Egyház« sok ember közös hivatását vagy egyesülését jelenti.
146. Ki hívott meg bennünket Jézus Krisztus Egyházába?
Válasz: Isten különleges kegyelme hívott meg bennünket Jézus Krisztus Egyházába, hogy neki a hit világossága és az isteni parancsok betartása által a köteles tiszteletet bemutassuk és az örök életre jussunk.
Válasz: Isten különleges kegyelme hívott meg bennünket Jézus Krisztus Egyházába, hogy neki a hit világossága és az isteni parancsok betartása által a köteles tiszteletet bemutassuk és az örök életre jussunk.
147. Hol tartózkodnak az Egyház tagjai?
Válasz: Az Egyház tagjai részben a mennyben vannak és ők alkotják a győzelmes Egyházat; részben a tisztítótűzben és ők alkotják a szenvedő Egyházat; és részben a földön, ők alkotják a küzdő Egyházat.
Válasz: Az Egyház tagjai részben a mennyben vannak és ők alkotják a győzelmes Egyházat; részben a tisztítótűzben és ők alkotják a szenvedő Egyházat; és részben a földön, ők alkotják a küzdő Egyházat.
148. Az Egyháznak ezen különböző részei csak egy Egyházat alkotnak?
Válasz: Igen, az Egyház különböző részei csak egy Egyházat alkotnak és egy testet, mert ugyanazt a főt, Jézus Krisztust bírják, ugyanazt a Lelket, aki őket élteti és egyesíti, ugyanazt a célt, nevezetesen az örök üdvösséget, amit egyesek már élveznek, a többiek pedig várnak.
Válasz: Igen, az Egyház különböző részei csak egy Egyházat alkotnak és egy testet, mert ugyanazt a főt, Jézus Krisztust bírják, ugyanazt a Lelket, aki őket élteti és egyesíti, ugyanazt a célt, nevezetesen az örök üdvösséget, amit egyesek már élveznek, a többiek pedig várnak.
149. Az Egyháznak mely részére vonatkozik leginkább ez a
kilencedik cikkely?
Válasz: A Hitvallás kilencedik cikkelye elsősorban a küzdő Egyházra vonatkozik, vagyis arra, amiben most vagyunk.
Válasz: A Hitvallás kilencedik cikkelye elsősorban a küzdő Egyházra vonatkozik, vagyis arra, amiben most vagyunk.
§. 2. Az Egyházról különösképpen
150. Mi a katolikus Egyház?
Válasz: A katolikus Egyház minden megkeresztelt közössége vagy egyesülése, akik a földön élnek és ugyanazt a hitet, valamint Krisztus ugyanazon törvényét vallják, ugyanazokban a szentségekben részesülnek, és a jogszerinti pásztornak engedelmeskednek, különösen a római legfőbb pásztornak.
Válasz: A katolikus Egyház minden megkeresztelt közössége vagy egyesülése, akik a földön élnek és ugyanazt a hitet, valamint Krisztus ugyanazon törvényét vallják, ugyanazokban a szentségekben részesülnek, és a jogszerinti pásztornak engedelmeskednek, különösen a római legfőbb pásztornak.
151. Mi szükséges ahhoz, hogy valaki az Egyház tagja legyen?
Válasz: Hogy valaki az Egyház tagja legyen, az szükséges, hogy meg legyen keresztelve, higgye és megvallja Jézus Krisztus tanítását, ugyanazokban a szentségekben részesüljön, és a pápát és az Egyház többi jogszerinti pásztorát elismerje.
Válasz: Hogy valaki az Egyház tagja legyen, az szükséges, hogy meg legyen keresztelve, higgye és megvallja Jézus Krisztus tanítását, ugyanazokban a szentségekben részesüljön, és a pápát és az Egyház többi jogszerinti pásztorát elismerje.
152. Kik az Egyház jogszerinti pásztorai?
Válasz: Az Egyház jogszerinti pásztorai a római legfőbb pásztor, azaz a pápa, aki az egyetemes pásztor és a püspökök. Ezen kívül a püspökök és a pápa alatt még a többi pap és különösen a plébános részese a pásztori hivatalnak.
Válasz: Az Egyház jogszerinti pásztorai a római legfőbb pásztor, azaz a pápa, aki az egyetemes pásztor és a püspökök. Ezen kívül a püspökök és a pápa alatt még a többi pap és különösen a plébános részese a pásztori hivatalnak.
153. Miért mondjátok, hogy a római legfőbb pásztor az Egyház
egyetemes pásztora?
Válasz: Mert Jézus Krisztus Szent Péternek, az első pápának ezt mondta: »Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat … Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva.« (Mt 16,18/19) És ezt is mondta: »Legeltesd bárányaimat, legeltesd juhaimat!« (Jn 21,15-17)
Válasz: Mert Jézus Krisztus Szent Péternek, az első pápának ezt mondta: »Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat … Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva.« (Mt 16,18/19) És ezt is mondta: »Legeltesd bárányaimat, legeltesd juhaimat!« (Jn 21,15-17)
154. Tehát a megkereszteltek sok más egyesülése, akik a
római legfőbb pásztort nem ismerik el főnek, nem tartoznak Jézus Krisztus
Egyházához?
Válasz: Nem, mindazok, akik a római legfőbb pásztort nem ismerik el a főnek, nem tartoznak Jézus Krisztus Egyházához.
Válasz: Nem, mindazok, akik a római legfőbb pásztort nem ismerik el a főnek, nem tartoznak Jézus Krisztus Egyházához.
155. Hogyan lehet Jézus Krisztus Egyházát a sok más
közösségtől vagy emberektől alapított szektáktól, melyek magukat kereszténynek
nevezik, megkülönböztetni?
Válasz: Jézus Krisztus Egyházát a sok más közösségtől vagy emberektől alapított szektáktól, melyek magukat kereszténynek nevezik, négy ismertetőjel által könnyű megkülönböztetni: Jézus Krisztus Egyháza egységes, szent, katolikus és apostoli.
Válasz: Jézus Krisztus Egyházát a sok más közösségtől vagy emberektől alapított szektáktól, melyek magukat kereszténynek nevezik, négy ismertetőjel által könnyű megkülönböztetni: Jézus Krisztus Egyháza egységes, szent, katolikus és apostoli.
156. Miért nevezik az Egyházat egységesnek?
Válasz: Az igaz Egyházat egységesnek nevezik, mert gyermekei minden időben és mindenütt egyesülve vannak egymással ugyanabban a hitben, ugyanabban a kultuszban, ugyanabban a parancsokban, ugyanazokban a szentségekben való részesedésben ugyanazon látható fő, a római legfőbb pásztor alatt.
Válasz: Az igaz Egyházat egységesnek nevezik, mert gyermekei minden időben és mindenütt egyesülve vannak egymással ugyanabban a hitben, ugyanabban a kultuszban, ugyanabban a parancsokban, ugyanazokban a szentségekben való részesedésben ugyanazon látható fő, a római legfőbb pásztor alatt.
157. Nem létezhet több egyház?
Válasz: Nem, nem létezhet több egyház, hiszen ahogyan csak egy Isten van, egy hit és egy keresztség, úgy csak egy igaz Egyház van és csak egy igaz Egyház lehet.
Válasz: Nem, nem létezhet több egyház, hiszen ahogyan csak egy Isten van, egy hit és egy keresztség, úgy csak egy igaz Egyház van és csak egy igaz Egyház lehet.
158. De azokat a híveket, akik egy nemzetben vagy egy
egyházmegyében egyesülnek, nem nevezik szintén egyháznak?
Válasz: Azokat a híveket, akik egy nemzetben vagy egy egyházmegyében egyesülnek, szintén egyháznak hívják, de ezek mindig csak az egész Egyház részei és vele képeznek csak egy egyetlen Egyházat.
Válasz: Azokat a híveket, akik egy nemzetben vagy egy egyházmegyében egyesülnek, szintén egyháznak hívják, de ezek mindig csak az egész Egyház részei és vele képeznek csak egy egyetlen Egyházat.
159. Miért nevezik az igaz Egyházat szentnek?
Válasz: Az igaz Egyházat azért nevezik szentnek, mert láthatatlan feje, Jézus Krisztus szent, sok tagja is szent; hite, parancsai, szentségei szentek, és mert rajta kívül nincs és nem lehet igaz szentség.
Válasz: Az igaz Egyházat azért nevezik szentnek, mert láthatatlan feje, Jézus Krisztus szent, sok tagja is szent; hite, parancsai, szentségei szentek, és mert rajta kívül nincs és nem lehet igaz szentség.
160. Miért nevezik az Egyházat katolikusnak?
Válasz: Az igaz Egyházat azért nevezik katolikusnak, azaz egyetemesnek, mert minden időnek, minden helynek, minden életkornak és rangnak híveit felöleli, és mert a világ összes embere meg van híva, hogy részesedjen benne.
Válasz: Az igaz Egyházat azért nevezik katolikusnak, azaz egyetemesnek, mert minden időnek, minden helynek, minden életkornak és rangnak híveit felöleli, és mert a világ összes embere meg van híva, hogy részesedjen benne.
160. Miért nevezik az Egyházat apostolinak?
Válasz: Az igaz Egyházat azért nevezik apostolinak, mert megszakítás nélkül az apostolokig nyúlik vissza; mert mindazt hiszi és tanítja, amit az apostolok hittek és tanítottak, és mert az apostolok jogszerinti utódai vezetik és kormányozzák.
Válasz: Az igaz Egyházat azért nevezik apostolinak, mert megszakítás nélkül az apostolokig nyúlik vissza; mert mindazt hiszi és tanítja, amit az apostolok hittek és tanítottak, és mert az apostolok jogszerinti utódai vezetik és kormányozzák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése